Eltávozásának naplója 2005. június 27. hétfő, (12:30-14:30)
Délután egy óra körül a szoba ismét megtelt bhaktákkal. Gurudeva szobáján kívül is sokan zsúfolódtak össze az ajtó előtt, hogy láthassák őt, ahogy az ágyban fekszik. A bhakták mindkét csoportja a klasszikus dallamra énekli a Maha mantrát. Egy kis ösvény szabadon hagytak, hogy az újonnan érkezők bejöhessenek darsant venni.
Az ápolók tovább gondozzák Gurudevát. Megnedvesítik az ajkait, megtörölgetik és megszárítják az arcát, gyengéden masszírozzák a lábát, és biztosítják a megfelelő légáramlást a szobában. Egy bhakta kamerázik, egy másik, pedig pávatoll legyezővel segíti a légáramlást, és Gurudeva kényelmét.
Rádhanátha Swámi továbbra is Gurudeva mellett marad. Néha a fülébe súg valamit, máskor, pedig bátorító imákat ajánl. Gyakran egy kis időre gyengéden dobolja a bhajana ütemét Gurudeva vállán vagy a karján. Szeretete beragyogja a szobát.
Gurudeva szobájának ablakán bhakták kukucskálnak befele, hogy láthassák Gurudevát és a benti hangulatot. A világ összes tájáról érkeznek folyamatosan a bhakták. Dhanuda Swámi, Rukmini és Anutama, Brajabihári, rengetegen jönnek! Felváltva legyezik Gurudevát.
A Szent Név médiumán keresztül mindenki összekapcsolódik Gurudevával és egymással is. Mindannyian megtapasztaljuk, hogy a lelki tanítómester és a Vaisnavák kapcsolata milyen lelki természetű. Órákon át ugyanazok a bhakták énekelnek Gurudeva szolgálatában, és imádkoznak. Bizonyos, hogy az összegyűltek áttörnek Gíta-nágari határain bevonva titeket és sok más bhaktát is. Bárcsak tovább terjedne ez a kapcsolat.
Kategória: Eltávozás
