A koldus I. – 13. meditáció
Esti gondolatok
Kedves Uram, ma azt hallottam, hogy azért rakod a híveidet nehéz helyzetbe, mert dicsőségessé akarod őket tenni. Amikor a bhaktád szenved, és aztán felülemelkedik ezen, sokkal jobban lehet értékelni a teljesítményét.
A múltban úgy véltem, hogy nem vagy tisztességes, látván, hogy milyen megpróbáltatásokon mennek át a bhaktáid. Annak ellenére, hogy mindig a lemondás útját jártam, nem nagyon értettem semmit a vezeklésből. Most fokozatosan megértettem, hogy az ilyen tapasya hogyan viszi az egyént közelebb a feltétel nélküli szolgálat szintjéhez. Azt is felismerem már, hogy a vezeklés és a szenvedés javíthat az egyén szolgálatának a minőségén és jobban meg tud érteni dolgokat. Brahmát magát is arra ösztökélték, hogy vesse magát alá bizonyos vezeklésnek, hogy képes legyen teremteni. Az Úr Siva állandóan a Rajtad való szigorú meditációba mélyed el. Úgy vélem, hogy az igazi szeretetben a szenvedést, vagy a szeretett személyért végzett lemondást nem tekinthetjük kényelmetlennek vagy akár büntetésnek, mert az egyén mindent buzgón megtesz, ami ahhoz szükséges, hogy a szeretet tárgyának jólétét fokozhassa.
Ahogy fekszem itt és várom az álmot, Uram, Syáma, azt veszem észre, hogy milyen kicsi szeretet is lakozik bennem. Ha volna bennem igazi szeretet, minden lehetőségre ugranék, hogy szolgálhassalak Téged, s mentes lennék minden irigységtől és személytelenségtől. Tudom, hogy olyan messze vagyok Tőled, kedves Uram, de mindent átható lényed révén mindig közel vagy. Néha elkezdek vonzódni különféle energiáidhoz, és egy pillanatra elfelejtem, hogy Te vagy minden szépség és kellem forrása. Ez az eltévelygés vajon annak a jele, hogy nem vagyok erényes?
Kedves Uram, ahogy álomba szenderülök, azért imádkozom, hogy veled álmodjak. Félretéve fizikai testemet a maga önzésével és késztetéseivel, átkutatom a három világot, a Te és a szolgáid társaságát keresve. Azért imádkozom, hogy engedjék meg, hogy csatlakozzak hozzájuk, és hogy talán egy napon úgy ébredjek fel, hogy teljesen meghódolok Előtted. Miért ne? Már több millió életet magam mögött hagytam. Híveidre utaló jeleket fogok keresni, annak ellenére, hogy ha meglátnak engem, csak megrökönyödve felnevetnek majd, azt gondolván: „Mi jogon akar ebbe a transzcendentális csapatba tartozni ez a piszkos bolond? Hol van Nárada muni? Hadd találjam meg őt. Talán ha elég szerencsés vagyok, meggyőzhetem őt arról, hogy vigyen el tiszta híveidhez. Miért ne? Végül is, könyörületes volt Mrigárihoz, a vadászhoz is, aki kevésbé volt bűnös, mint én.
Azt hallottam, hogy olyan kedves vagy, mert a szolgáidban megbúvó szándékot nézed, és a szennyeződésekkel teli szolgálatot is transzcendentális síkra emeled. Elfogadtad Putanát anyaként, és annak ellenére, hogy azért jött, hogy megmérgezzen Téged, pár csepp anyatejért felszabadítottad őt. Kedves Uram, talán egy olyan bolondnak, mint amilyen én vagyok, akinek fogalma sincsen az önzetlen szolgálatról, aki irigy Rád, telve van kétségekkel és félelmekkel, mégis van esélye. Kérlek, vedd el anyagi motivációkkal teli meghódolásomat, és vond ki belőle azt a kis szeretetet, amit rejt.
Értem, hogy a lemondások és az elkülönülés fontos segítséget jelentenek abban, hogy valaki a három kötőerő fölé emelkedjen. Ha állhatatossá válok, és nem azonosulok a boldogsággal és szenvedéssel, vagy a világ más kettőségeivel, akkor a lelki világ valódi jelöltjévé válhatok. A múltban, kedves Uram, irigységtől telve mindig elszalasztottam a csodálatos kegyelmet, amelyet szakadatlanul minden teremtményedre záporozol. Hogyan is érhetném be számtalan ideiglenes élvezettel?
Most, Uram, Syáma, talán ma közvetlen közeledbe engedsz. Mivel hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy elkerüljelek és belefáradtam abba, hogy kielégíthetetlen érzékeimet szolgálom, ezért csak a te indokolatlan kegyedből fogok tudni kiszabadulni ebből a mókuskerékből. Ahogy figyelmen kívül hagytad Putaná valódi szándékát, olyan kedves vagy, hogy nem veszed figyelembe az én elesett helyzetemet sem. Talán ma lesz a nagy este. Elmegyek és felkutatlak…tudván, hogy egy napon találkozom majd Veled, habár teljesen érdemtelen vagyok rá.
Kategória: Könyvek
